Gondoltam: kitakarít.
Pedig csak párologtatott.
Színeimet szűrte.
Visszagyűrte. A szoborba.
Aztán következtek az illatok.
A rosszul rögzült gyökerek.
Mint bűnjelek.
A műtőasztalon.
Steril vagyok.
Kívül híres.
Belül üres.
Segédigéim fejdíszes férfiak.
Adománya: mosolytalan sínpár;
tragédiára mindig kész –
idegében, mint a szívverés –
A bűn csak dekoráció.
Nincs nyugtom. Tudom:
gyökeret verek valahol.
Ő profi.
Fagyasztva kellek neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése