2010. augusztus 18., szerda

Fabó Kinga: Anesztézia

Gondoltam: kitakarít.
Pedig csak párologtatott.
Színeimet szűrte.
Visszagyűrte. A szoborba.

Aztán következtek az illatok.
A rosszul rögzült gyökerek.
Mint bűnjelek.
A műtőasztalon.

Steril vagyok.
Kívül híres.
Belül üres.
Segédigéim fejdíszes férfiak.

Adománya: mosolytalan sínpár;
tragédiára mindig kész –
idegében, mint a szívverés –
A bűn csak dekoráció.

Nincs nyugtom. Tudom:
gyökeret verek valahol.
 Ő profi.
Fagyasztva kellek neki.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése